A mai internet elődjének számító Advanced Research Projects Agency
Network (ARPAnet) 1969 óta működött.
Ugyan 1989-ben hivatalosan üzemen
kívül helyezték, számos ötlete és megoldása ma is jelen van a
számítógépekben.
"Az ARPAnet az internet legidősebb hálózata, 1969 óta működött
és a mai világháló az ARPAnet 1983-as szétválasztásakor jött létre.
Ekkor alakult ki ugyanis az ARPAnet és a MILnet" - olvasható John S.
Quarterman 1989-ben megjelent The Matrix című könyvében. Amikor
Quarterman műve megjelent, az ARPAnet már történelem volt, hiszen
1983-ban az NCP protokollt felváltotta a TCP/IP, 1989-ben pedig az
utolsó részeit is lekapcsolták.
Az őshálózat legmeghatározóbb személyiségének Joseph Carl Robnett
Licklider pszichológus-informatikust tartják, akit 1962-ben neveztek ki
az Advanced Research Projects Agency (ARPA) amerikai katonai
kutatóügynökség adatfeldolgozó részlegének élére. Licklider
kezdeményezte, egy a számítógépek hálózatba kötését célzó kutatóprogram
elindítását. Ez véleménye szerint hozzájárulhatott ahhoz, hogy az
eddigieknél jobban és kényelmesebben kihasználhatók legyenek a
számítógépek és az emberek képességei, erőforrásai.
Ronda és Michael Hauben amerikai hálótörténészek a Netizens című
könyvükben pontosan és részletesen leírják, amint Licklider az
Intergalactic Network szlogen kifejtette álláspontját és legfontosabb
célját. A szakember úgy vélte, hogy a számítógépeket nem szabad buta
számítási segéderőknek tekinteni, hanem hálózatba kell kötni őket és
kommunikációs célokra használni.
Az ARPA egyik 1967 októberében, a michigani Ann Arborban tartott
kutatási találkozóján a jelenlévők már gyűjtötték a jövő számítógépes
hálózatának alapjait meghatározó ötleteket.
Akkor került szóba, hogy a
különböző berendezéseket egy különleges telefonhálózattal kellene
összekötni. A különböző készülékek közötti "tolmácsként" speciális,
Interface Message Processorsnak (IMP) nevezett számítógépeket kellene
alkalmazni.
Az ügynökség végül úgy döntött, hogy 1969 végéig négy
intézményt szerelnek fel IMP-kkel: a Kaliforniai Egyetem (UCLA)
Informatikai Részlegét, a Menlo Parkban található Stanford
Kutatóintézetet (SRI), a UC Santa Barbarát és a Utahi Egyetemet.
A hűtőszekrény méretű IMP-ket eredetileg a Honeywell gyártotta és
miniszámítógépeknek számítottak. Ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a
feladatukra, először - egy rendkívül hosszadalmas folyamat keretében -
át kellett építeni őket.
A munkában a Bolt Beranek Newman (BBN) és az
egyetemek tudósai vettek részt. A történetet Kate Hafner és Matthew
Lyon részletesen leírták Where Wizards Stay Up Late című művükben.
Szintén 1969-hoz köthető az első Requests for Comment (RFC)
megjelenése. 1969. április 7-én Steve Crocker, az UCLA munkatársa
megjelentette az IMP-k szoftveréről szóló első RFC-t.
Az anyagot hivatalosan publikáló Network Working Group 1968 nyarán
alakult meg és rövid időn belül a fiatal hálózat legfontosabb
informális intézetévé vált.
Az első IMP-ket 1969. szeptemberében szerelték fel az UCLA termeiben,
majd október elsején az SRI is megkapta a saját készülékeit. Így
telefonok és modemek segítségével létrehozható volt egy távkapcsolat a
két egyetem számítógépközpontjai között.
Az első történelmi üzenetet Charles Klein hallgató továbbította egy
egyszerű terminálprogrammal az UCLA rendszeréből az SRI hálózatába. A
LOGIN szót akarta begépelni, a G betűt írta éppen, amikor az SRI
számítógépe összeomlott. Az ok: egy szoftverhiba.
A második kísérlet
már sikeres volt. Az UCLA számítógépe képes volt távirányítani a Menlo
Parkban található társát. A TCP/IP elődjének számító Network Control
Program (NCP), amely a hálózati adatcsomagok forgalmát szabályozta,
azonban csak 1970-ben készült el.
A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a projektet finanszírozó
amerikai fegyveres erők mielőbb kézzel fogható eredményeket akartak
látni, hogy elterelhessék a figyelmet a sikertelen vietnami háborúról.
Így 1972-ben az ARPA-t átkeresztelték Defense Advanced Research
Projects Agencyre (DARPA) és ez egyben azt is jelentette, hogy a
szervezet már nem közvetlenül az amerikai védelmi miniszter irányítása
alá tartozott.
Az ARPAnetnek ekkor már több mint 20 részlege volt
különböző intézményekben. Az internet alapjait sikerült lefektetni.
A cikk itt olvasható: http://www.sg.hu
Micsoda történelmi esemény! Atomkor után információs kor, amikor a média, benne a net hatalommá válik.
Élj a lehetőségel és használd erejét, de csak jóra!
